Tudunk-e már eleget ahhoz, hogy beleszerkesszünk az emberi génekbe? Használhatjuk-e ezt a technikát az embriók esetében? Miként tud a biotechnológia és az etika egymással szót érteni? A génszerkesztés számos lehetséges beavatkozást adott a kutatók kezébe, amelyek azonban alaposan átalakíthatják a huszonegyedik századi biopolitikát, az egészségügyet és a bioetikát is. Csienkuj He kínai kutató 2018 november végén jelentette be a hírt, hogy megszülettek az első szerkesztett genommal rendelkező csecsemők, Nana és Lulu. A kísérleti jellegű beavatkozástól azóta a kínai hatóságok is elhatárolódtak a kutatásetikai normák megsértése miatt. Sokan azt remélik, hogy a génszerkesztés lehetőségével leküzdhetjük a gyermekhez jutás biológiai akadályait, kezelésekhez, vagy akár szebb élethez is juthatunk. De vajon belefoghatunk-e már ebbe?

A CEU Határtalan Tudás Online ismeretterjesztő sorozatának 2021. február 25-i előadói: Sándor Judit, a CEU professzora, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője, Dinnyés András HCEMM, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója és Kakuk Péter bioetikus, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatója, a WHO Kutatásetikai tanácsadója, az Európai Orvosi és Egészségügyi Filozófiai Társaság elnöke.